"Ha megfosztunk egy sejtet oxigéntartalma 35%-ától 48 órára, az rákossá válhat."
Az utóbbi évtizedekben orvosi evidenciának számít Otto Warburg nevéhez fűződő egykori felismerése, hogy a daganatos sejtek oxigénhiányos közegben tenyésznek igazán.
2016-ban megjelent tudományos cikk:
Tumour hypoxia causes DNA hypermethylation by reducing TET activity
Ebben a frissen publikált Nature-cikkben emberi és egér sejteken vizsgálták az oxigén hiány szerepét a daganatos sejtekben.
Egy magyar embernek 27,7%-os esélye van arra, hogy rákos megbetegedése legyen!
A WHO, azaz a Világ egészségügyi szervezetének statisztikái alapján egy magyar ember 27,7%-os eséllyel lesz rákos 75 éves kora előtt. Az folyamatosan romló trendek miatt komolyan kell foglalkozni a témával.A lehangoló statisztika még szomorúbb híre, hogy a betegek regisztrációkori átlagéletkora egyre alacsonyabb! Míg a 2000-es évek elején még a 70 év körüli korosztály volt a listavezető az új regisztráltak körében, addig a 2010-es éveke elejére ez az életkor már 65 év alá csökkent.
Azt szeretném bemutatni, hogy pontosan mit is nevezünk rákos sejtnek, hogyan lehet felfedezni, és tenni ellene.
Mi is az a daganat?
Mi is az a daganat?
Mindegyikünk daganatos sejtként kezdi az életét!
Életünk kezdetén egy időpontban elkezdődik a differenciálódás, és kialakulnak a normál szöveteik, szerveink.
A![]()
szervezet sejtjeinek, szöveteinek egy rendellenes burjánzása, ami lehet jó- vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganatok szövetei hasonlítanak az alapszövetre, de jól elkülönülnek a környezetüktől. Előfordulhat, hogy hatalmasra nőnek, például a miómák.
Ezzel ellentétben a rosszindulatú sejtburjánzás önállóan növekedik, feltartóztathatatlanul. A rosszindulatú daganatok eltérnek az alapszövet sejtjeitől, de belenőnek a szomszédos szövetekbe, így képesek akár a test távoli részein is áttéteket képezni. A fejlődésük rendkívül gyors és nagyon nehezen kontrollálható (főleg, ha nem fedezik fel időben). A rosszindulatú daganatokban a szövetpusztulás miatt számos méreganyag szabadul fel, ami a környezetet is károsítja.
Megelőzhető-e a rák?
Nagyon sokféle ajánlás létezik arra, hogy hogyan kell étkezni, mit érdemes inni és milyen életmódot érdemes folytatni, hogy elkerüljük a daganatos megbetegedéseket, ugyanakkor nincs rá minta életmód, ami garantálja, hogy nem leszel beteg, ha szóról szóra betartod az utasításokat.
Nagyon sokféle tényező játszhat közre a kialakulásában:
A korai stádiumban felfedezett daganatos betegségek jó eséllyel visszafordíthatóak, konzerválhatóak hosszú időre a megfelelő terápiás eljárással és a kiegészítő életmódbeli változtatásokkal.
Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a mindennapi életed során a kockázati tényezőket a lehető leginkább lecsökkentsd és rendszeresen járj szűrővizsgálatokra.
Hogyan kezelhető a rák?
Ha felmerül a szűrés során a gyanú, akkor az orvosok első lépésként szövettani vizsgálatot fognak elvégezni, hogy megállapítsák, hogy jó- vagy rosszindulatú a daganat.
A szövettani vizsgálattal meg lehet állapítani:
Az immunterápia a szervezet saját védekezőképességét erősíti, hogy hatékonyabban tudja meggátolni a rákos sejtek burjánázást. Csak 2004 és 2006 között több mint 500 tudományos publikáció jelent meg a világ különböző tudományos szaklapjaiban, és arról szól, hogy majdnem minden daganatos sejt oxigénhiányos.
Ráadásul hypoxiás (oxigénhiányos) állapotban a rákos sejtek egy része kemo- és sugárrezisztens lesz, tehát eredményesen ellenáll ezeknek a terápiáknak, és minél kevesebb a daganat körül az oxigén, annál jobban.
A programozott sejthalál (apoptózis) döntő jelentőségű az élőlények fejlődésében és az immunrendszer működésében.
A fiziológiás sejthalál nagy része apoptózissal zajlik.
A kutatások azt mutatták, hogy ez a fiziológiás sejtelhalás szerepet játszhat különböző szervek és szervrendszerek kialakulásában.
Az immunrendszer kialakulásában is vitathatatlan az apoptózis fontossága.
A jól működő apoptózis megakadályozhatja az autoimmun betegségek kialakulását és segíti a sebgyógyulást is.
A daganatos sejtekben az apoptózis nem megfelelően működik.
Tudósok megállapították, hogy oldott oxigénben dús víz hatására a sejtekben beindulhat az apoptózis és normalizálódik!
(MTA Izotópkutató Intézet)
Az oxigén jelenléte tehát létkérdés.
Aerob vagy anaerob légzés?
Az aerob azt jelenti, hogy van jelen elegendő mennyiségű oxigén a folyamat során, az anaerob pedig azt, hogy a környezet oxigén hiányos.
A biológiai oxidáció csak aerob lehet, hiszen maga a folyamat lényege, hogy a szőlőcukorban található szén oxidálódik oxigén közreműködésével: C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O.
Ha azonban nincs jelen megfelelő mennyiségű oxigén, tehát anaerob a körülmény, amiről beszélünk, nem biológiai oxidáció fog lezajlani, hanem erjedés.
Ekkor az oxigén nem tudja betölteni az oxidálószer szerepét, ezért nem fog szén oxidálódni szén-dioxiddá, hanem valamilyen egyéb termék keletkezik (pl. szerves sav).
Az erjedés gyakran arról kapja a nevét, hogy milyen termék is keletkezik. Pl. a tejsavas erjedés során tejsav, vagy ugye az alkoholos erjedés során alkohol.
Otto Warburg professzor kutatásai azt is alátámasztották, hogy a test túlsavasodása a rák kialakulásának is előfeltétele és alapja.
mitokondriumok
Energia termelés hatékonysága(ATP MOLEKULÁK száma) függ az aktuálisan rendelkezésre álló oxigén mennyiségétől és a sejtekben levő mitokondriumok számától.
Ha nincs elegendő oxigén a sejtlégzés során akkor kevesebb ATP-molekula képződik ezért energia szűkében lesznek a sejtek.
A sejtek összes funkciója( védelem, kommunikáció, javító funkció, anyagcsere,stb.) sok energiát igényel.
Oxigénhiány (hypoxia) esetén a sejtlégzés egyik végterméke a tejsav és a szervezet elsavasodásához is vezethet.
Ezzel ellentétben a rosszindulatú sejtburjánzás önállóan növekedik, feltartóztathatatlanul. A rosszindulatú daganatok eltérnek az alapszövet sejtjeitől, de belenőnek a szomszédos szövetekbe, így képesek akár a test távoli részein is áttéteket képezni. A fejlődésük rendkívül gyors és nagyon nehezen kontrollálható (főleg, ha nem fedezik fel időben). A rosszindulatú daganatokban a szövetpusztulás miatt számos méreganyag szabadul fel, ami a környezetet is károsítja.
Megelőzhető-e a rák?
Nagyon sokféle ajánlás létezik arra, hogy hogyan kell étkezni, mit érdemes inni és milyen életmódot érdemes folytatni, hogy elkerüljük a daganatos megbetegedéseket, ugyanakkor nincs rá minta életmód, ami garantálja, hogy nem leszel beteg, ha szóról szóra betartod az utasításokat.
Nagyon sokféle tényező játszhat közre a kialakulásában:
- stresszes életmód
- ártó környezeti tényezők (fizikai, kémiai és biológiai csoportokra bontjuk)- mint a túlzó napfény hatása a bőrre
- helytelen táplálkozás
- egészségtelen szokások, például a dohányzás
- mozgásszegény életmód
- genetikai jellemzők
A korai stádiumban felfedezett daganatos betegségek jó eséllyel visszafordíthatóak, konzerválhatóak hosszú időre a megfelelő terápiás eljárással és a kiegészítő életmódbeli változtatásokkal.
Éppen ezért nagyon fontos az, hogy a mindennapi életed során a kockázati tényezőket a lehető leginkább lecsökkentsd és rendszeresen járj szűrővizsgálatokra.
Hogyan kezelhető a rák?
Ha felmerül a szűrés során a gyanú, akkor az orvosok első lépésként szövettani vizsgálatot fognak elvégezni, hogy megállapítsák, hogy jó- vagy rosszindulatú a daganat.
A szövettani vizsgálattal meg lehet állapítani:
- a betegség súlyossági fokozatát
- a daganat kiterjedését
- műtét közben a daganat távolságát a sebészi szélektől
- a betegség örökletes vagy szerzett voltát
- a betegség várható lefolyását (prognózis)
- a daganat érzékenységét a kemoterápiás szerekre, ami az optimális kezelés megtervezését segíti.
Az immunterápia a szervezet saját védekezőképességét erősíti, hogy hatékonyabban tudja meggátolni a rákos sejtek burjánázást. Csak 2004 és 2006 között több mint 500 tudományos publikáció jelent meg a világ különböző tudományos szaklapjaiban, és arról szól, hogy majdnem minden daganatos sejt oxigénhiányos.
Ráadásul hypoxiás (oxigénhiányos) állapotban a rákos sejtek egy része kemo- és sugárrezisztens lesz, tehát eredményesen ellenáll ezeknek a terápiáknak, és minél kevesebb a daganat körül az oxigén, annál jobban.
A programozott sejthalál (apoptózis) döntő jelentőségű az élőlények fejlődésében és az immunrendszer működésében.
A fiziológiás sejthalál nagy része apoptózissal zajlik.
A kutatások azt mutatták, hogy ez a fiziológiás sejtelhalás szerepet játszhat különböző szervek és szervrendszerek kialakulásában.
Az immunrendszer kialakulásában is vitathatatlan az apoptózis fontossága.
A jól működő apoptózis megakadályozhatja az autoimmun betegségek kialakulását és segíti a sebgyógyulást is.
A daganatos sejtekben az apoptózis nem megfelelően működik.
Tudósok megállapították, hogy oldott oxigénben dús víz hatására a sejtekben beindulhat az apoptózis és normalizálódik!
(MTA Izotópkutató Intézet)
Az oxigén jelenléte tehát létkérdés.
Aerob vagy anaerob légzés?
Az aerob azt jelenti, hogy van jelen elegendő mennyiségű oxigén a folyamat során, az anaerob pedig azt, hogy a környezet oxigén hiányos.
A biológiai oxidáció csak aerob lehet, hiszen maga a folyamat lényege, hogy a szőlőcukorban található szén oxidálódik oxigén közreműködésével: C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O.
Ha azonban nincs jelen megfelelő mennyiségű oxigén, tehát anaerob a körülmény, amiről beszélünk, nem biológiai oxidáció fog lezajlani, hanem erjedés.
Ekkor az oxigén nem tudja betölteni az oxidálószer szerepét, ezért nem fog szén oxidálódni szén-dioxiddá, hanem valamilyen egyéb termék keletkezik (pl. szerves sav).
Az erjedés gyakran arról kapja a nevét, hogy milyen termék is keletkezik. Pl. a tejsavas erjedés során tejsav, vagy ugye az alkoholos erjedés során alkohol.
Warburg-feltevés:
Otto Warburg professzor kutatásai azt is alátámasztották, hogy a test túlsavasodása a rák kialakulásának is előfeltétele és alapja.
mitokondriumok
Energia termelés hatékonysága(ATP MOLEKULÁK száma) függ az aktuálisan rendelkezésre álló oxigén mennyiségétől és a sejtekben levő mitokondriumok számától.
Ha nincs elegendő oxigén a sejtlégzés során akkor kevesebb ATP-molekula képződik ezért energia szűkében lesznek a sejtek.
A sejtek összes funkciója( védelem, kommunikáció, javító funkció, anyagcsere,stb.) sok energiát igényel.
Oxigénhiány (hypoxia) esetén a sejtlégzés egyik végterméke a tejsav és a szervezet elsavasodásához is vezethet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése