Dohányzás

A dohányzásról

Mint világszerte számos országban, hazánkban is a dohányzás a közegészségügy első számú ellensége.

E pusztító szenvedély következtében átlagosan 15 percenként meghal egy honfitársunk,ami 

évente 30 ezer ember elvesztését jelenti. 

Az egészségügy költségei az egekbe szöknek, messze megelőzve a dohányipari mamut vállalatok profitját, amit eddig esetleg Ön is támogatott.

Szomorú tény, hogy a dohányosok egyre fiatalabb korban jegyzik el magukat halálos kedvesükkel és körükben mind több a fiatal lányok, nők aránya. Ez a jövő nemzedékek egészségét közvetlenül veszélyezteti.

A nikotin alattomos méreg, a kemény drogokhoz hasonlóan erős függőséget alakít ki rövid idő alatt, ugyanakkor a súlyos életveszélyes betegségek „csak” évtizedek múlva szedik áldozatukat. 

Tudományosan igazolt, hogy a dohányzás átlagosan 20 évvel rövidíti meg életünket, nem beszélve az életminőség romlásáról.

A leszokás pedig gyakorlatilag egyedül nem megy. 

A leszokás előnyei

• 20 perc elteltével csökken a vérnyomás és a pulzusszám, a végtagok hőmérséklete a normális értékhez közelít.
• Nyolc óra múlva már csak feleannyi a szénmonoxid szintje
• Két nap alatt a nikotin 95%-a vegyileg lebomlik , javul a szaglás és az ízlelés
• Három hónap múlva érezhetően könnyebbé válik a légzés
• Néhány hónap elteltével a legtöbb légzési probléma elmúlik, javul a vérkeringés könnyebbé válik a járás, különösen a lépcsőjárás és a futás
• Öt füstmentes év elteltével felére csökken az infarktusveszély.
• Tíz év múltán felére csökken a rák kockázata is.

Dohányzás rossz szokás vagy függőség?

Sokan mondják, hogy a dohányzás csak egy rossz szokás és akaraterővel könnyű leküzdeni. A leszokással kísérletezők viszont már tudják, hogy a dohányzásról nehéz leszokni.

Már régóta tudjuk azt, hogy a dohányzás során a függőséget elsősorban a nikotin alakítja ki. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük a dohányosokon, hogy jellemző szokásokat tesznek magukévá. Ilyen értelemben a rossz szokás és a függőség szembeállítása mesterséges, mert mind a kettő igaz a dohányzásra. Három folyamat játszik szerepet a függőség kialakulásában:

• A nikotin az agy jutalmazó központjára meglehetősen gyorsan fejti ki a hatását, mivel a cigarettafüst beszívása után akár 8-10 másodperc alatt eléri az agyat. Ez közvetlenül jutalmazza az idegrendszert megerősítve ezzel a dohányzást.
• Egy idő után azonban már azért van szükség a cigarettára, hogy a személy fenntartsa a szervezetében a nikotin megszokott szintjét. A csökkenő nikotin mennyisége mellett azt tapasztalja, hogy ideges, nyugtalan, ingerült. Ha rágyújt a cigarettára, akkor az ingerültsége, idegessége nagyon gyorsan megszűnik. A dohányosok ezt gyakran a cigaretta és a nikotin nyugtató hatása példájaként hozzák fel. Ez azonban tévedés. A nikotin stimuláns hatást fejt ki. Például növeli a vérnyomást, emeli a pulzust, szűkíti az ereket, növeli az éberséget. A nyugtató hatás csak abból az illúzióból adódik, hogy a dohányos a csökkenő nikotinszinttel együtt járó kellemetlen tüneteket szüntetheti meg a rágyújtással. Ráadásul a problémák nem oldódnak meg attól, hogy rágyújtott a cigarettára. A dohányzás azt ígéri, hogy megoldja a problémát, de az esetek túlnyomó többségében a problémák maradnak, sőt szaporodnak.
• Az idegrendszer mindezeken túl összekapcsolja a nikotin hatását és azokat az ingereket, amelyek körül veszik a dohányzó személyt, így például a cigaretta ízét, látványát, a füstöt, a dohányzó helyiséget, a reggeli kávét, és a sor még hosszan folytatható. Ennek következtében a környezeti ingerek is felébreszthetik a dohányzás utáni vágyat az idegrendszerben, és a dohányost a rágyújtásra késztetik.

Az idegrendszer alkalmazkodik a nikotinhoz, így idővel kialakul az egyik legmakacsabb függőség, amit a kokaintól és herointól való függésnél is erősebbnek tartanak. Sokan mondják, ha ilyen veszélyes, akkor miért lehet legálisan fogyasztani. Az igazság az, hogy a dohányzás elterjedésekor még nem lehetett tudni a cigaretta számos negatív hatásáról.

A legtöbb leszokni vágyó dohányos többször vág neki, és csak 4-5 kísérlet után tudja végleg letenni a cigarettát. A kitartás meghozza az eredményét és leszoknak a dohányzásról. Vannak módszerek, amelyek megkönnyíthetik a leszokást. Ezen a honlapon ilyeneket talál

Miért is olyan fontos a folyadékbevitel?

A kezelés során nagyon nagy intenzitással szabadul fel a szervezetben megkötött nikotin, aminek minél gyorsabban ki kell ürülnie. Ez pedig a veséken át, a vizelettel megy végbe. Ha kezeltünk nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot, akkor ennek következtében a felszabadult, ám kiürülni képtelen nikotin akár mérgezéses tüneteket is kiválthat! A rezonanciaterápia következtében beinduló rendkívül intenzív méreg kiáramlás miatt különösen fontos, hogy pácienseink a kezelés napján a lefekvésig legalább 8 órán keresztül folyamatosan igyanak.

Mit fogyaszthatunk?

Leginkább a szénsavmentes ásványvizet és az oldott oxigén tartalmú vizeket tanácsoljuk, de lehet természetesen gyümölcsleveket , teát stb. is inni. Az alkoholtartalmú italok kerülendőek, más káros hatásai mellett az alkohol dehidratál is, azaz vizet von el a szervezetből.

Mennyi folyadékot fogyasszunk?

Rendszeresen, egy hónapon keresztül legalább félóránként egy-egy pohárral. Ez naponta akár négy–öt liter is lehet, ettől nem kell megijedni, hiszen más szempontból is egészséges az emelt szintű folyadékbevitel. A hangsúly a folyamatosságon van , ezért pácienseinket arra kérjük, kerüljék az ivásmentes időszakokat, éjjelre az ágy mellé is készítsenek oda mindig innivalót, a nikotin csak így képes távozni a szervezetből, így azonban gyorsan és véglegesen. Az esetlegesen fellépő nikotinéhségnek is csak egyetlen ellenszere van: gyorsan egy nagy pohár víz.

A visszaszokás veszélyei

Ha nagyon ritkán is , de előfordul, hogy valaki mégsem tud ellenállni a csábításnak és rágyújt.

Miért fordul ez elő?

Elsősorban az elégtelen folyadékfogyasztás lehet az igazi ok. Akik betartják javaslatainkat és rendszeresen megfelelő mennyiségű folyadékot isznak az első perctől kezdve , szinte biztosan nem fognak szinte semmilyen kísértést érezni.

A következő gyakrabban előforduló jelenség – talán furcsán hangzik- a kíváncsiság! 

A leszokott dohányos úgy véli neki már nem árthat egy szál cigaretta, és kíváncsi rá , hogy hosszú idő után milyen érzés rágyújtani. 

Ne tegye! „Visszaesőink” kivétel nélkül nagyon rossz tapasztalatoktól , émelygésről, szédülésről, hányingerről számolnak be.

Sajnos a nikotin hatásmechanizmusa nem változik , és nagyon könnyen visszaszokás lehet az effajta kíváncsiskodás eredménye. Nem érdemes próbálkozni , kísérletezgetni – örülni kell, hogy végre jobb a közérzete és könnyebben lélegzik!